2013. május 5., vasárnap

...

"A könyvekkel nem igazán lehet elmenekülni, de megakadályozhatják, hogy az ember elméje véresre vakarja magát." (Mitchell)

Felhőatlasz

     
      Néhány hete olvastam el David Mitchell Felhőatlasz című könyvét. Már az elején magával ragadott a történet. Természetesen én is a film hatására döntöttem úgy, hogy elolvasom a könyvet. A film maga is egy figyelemreméltó alkotás (rég láttam már ilyen elgondolkodtató filmet), de ahogyan az lenni szokott, a könyv ezerszer jobb a filmes adaptációnál. Míg a filmben (bár majdnem három órás) csak néhány percünk van megismerni egy-két karaktert, addig a könyvben sokkal mélyebben beleláthatunk a hetvenes években oknyomozást folytató riporternő, az 1930-as évek Európájában hírnévre, elismerésre törekvő fiatal zeneszerző vagy éppen egy disztópikus jövőben a szabadság(á)ért harcoló egykori pincérlány életébe, gondolataiba. A könyv hat, különböző időben és helyszínen játszódó történetből összeálló mozaik, melynek egyik fő üzenete, hogy minden mindennel összefügg, a reinkarnáció igenis létezik, és mindenkinek megvan a maga lelki társa, akivel életről életre újra és újra összetalálkozik. De ami még ennél is fontosabb, a könyv során Mitchell végig azt sugallja, hogy az emberiség, mint olyan, javíthatatlanul tör előre pusztulása felé, soha nem tanulva saját hibáil. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért akadnak olyanok is, akik - akár az életük árán is - dacolnak ezzel a velünk született gonoszsággal, és bíznak abban, hogy akár egyetlen, másként gondolkodó ember is képes lehet változtatni az események folyásán. 
      "Naív, álmodozó Adam. Aki hadakozna az emberi természet sokfejű hidrájával, a fájdalom valóságos világával fizet, és vele együtt fizet a családja is! És utolsó leheleteddel érted majd meg, hogy az életed nem ért többet a határtalan óceán egyetlen cseppjénél!
      Ámde mi az óceán, ha nem cseppek sokasága?"
 A könyv a skálámon 10-ből 10-et érdemel.
    
A könyv ismertetője a Molyon

Pi élete


      Nemrég játszották a mozikban a Yann Martel Pi élete című könyvéből forgatott filmet. Jómagam nem láttam a filmet, illetve az előzetes alapján bevallom, nem is nagyon vágytam rá, hogy megnézzem. Úgy tűnt, csak a látványra épít a film, mint manapság sok más hasonló jellegű alkotás. Egy alkalommal azonban a könyvesboltban éppen a 'népszerű' címszóval illetett kötetek között böngésztem, amikor megakadt a tekintetem a könyvön. Rögtön be is ugrott a film, illetve csak az előzetese. A könyv tartalmát elolvasva aztán rájöttem, jóval mélyebb, tartalmasabb történetről van itt szó, mint amit a trailer alapján feltételeztem. Így úgy döntöttem, megveszem és elolvasom a regényt. És milyen jól tettem!
      A könyv főhőse egy indiai fiú, a mindössze 16 éves Pi, aki egy hajókatasztrófa következtében elveszíti a családját és négy állatkerti állattal, egy zebrával, egy orángutánnal, egy hiénával és végül, de nem utolsó sorban, egy tigrissel kényszerül egy mentőcsónakba. A cselekmény azonban jóval előbb kezdetét veszi. A könyv első része (a mű három nagy részre oszlik, melyeket további, hosszabb-rövidebb - összesen 100 fejezet tagol) a gyermek Pi életét mutatja be. Ezen a mintegy 100 oldalon megismerkedünk a különc fiúval, annak családjával, életkörülményeivel. Pi már ekkor igen mély, életkorát meghazudtoló bölcsességről tesz tanúbizonyságot például a hit kapcsán. A felnőttek számára megdöbbentő, sőt felháborító módon, Pi nem elégszik meg azzal, hogy hindu, ő keresztény és muszlim is akar lenni egyszerre. 

- [...] Ide figyelj, drágám, ha vallásos akarsz lenni, akkor vagy hindunak, vagy kereszténynek, vagy muszlimnak kell lenned. [...]
- Nem értem, miért ne lehetnék egyszerre mind a három. Mamadzsinak két útlevele van. Indiai és francia. Miért ne lehetnék én hindu, keresztény és muszlim?
- Az más. Franciaország és India földi országok. 
- Hány ország van fenn az égben?
Gondolkodott egy másodpercig. - Egy. Erről van szó. Egy ország, egy útlevél.
- Egy ország az égben?
- Igen, vagy egy se. [...]
- Ha csak egy ország van az égben, akkor nem érvényes e ott minden útlevél?

     De nemcsak Pi maga különleges, hanem a világ is, amiben nevelkedik. Szülei ugyanis egy állatkert tulajdonosai, ahol a fiú az évek során számos ismeretre tesz szert a különböző egzotikus állatokról.
      A nagy fordulópont akkor következik be Pi életében, amikor családja úgy dönt, hogy a nehéz anyagi helyzet miatt megválnak az állatkerttől és Kanadába költöznek. Az állatok egy részét még Indiában eladják, néhányukat azonban kanadai illetve amerikai állatkerteknek ígérik el, így ezek az állatok a családdal tartanak a hajóút során. 
    A második részben aztán a szerző egy egyszerű tőmondattal (A hajó elsüllyedt.) in medias res belecsap a történések leírásába. A katasztrófa maga néhány perc alatt lezajlik, és Pi a menőcsónakon találja magát egy zebrával és egy hiénával, valamint, amit akkor még nem sejt, egy tigrissel, A tigrissel. Pi később kimenekít és utastársává tesz egy orángutánt, Narancslét is. 
    A könyv innentől kezdve részletesen taglalja a fiú tengeren eltöltött napjait, mely során nem csupán a hajótöröttek "megszokott" problémáival kell szembenéznie, hanem meg kell tanulnia együtt élni a szintén a csónakban rekedt vadállatokkal is. A hányattatások során különleges, szoros kapcsolat alakul ki ember és állat között, és a tigris, amely a kezdetekben a legnagyobb, legveszedelmesebb ellenséget jelenti Pi számára az idők folyamán a fiú támaszává, egyetlen társává válik. A könyv sorait olvasva minduntalan felöltött bennem a kép, ahogyan Tom Hanks a Számkivetettben életét kockáztatva Wilson - egy röplabda - után úszik. A szerző ámulatba ejtő módon személyesíti meg a tigrist. Az állat emberként, igazi egyéniségként jelenik meg előttünk a könyv lapjain. Ugyanígy a többi állatkerti lakó. A regény végén aztán szimbolikus módon valódi emberekké vedlenek át az állatok, mellyel a szerző megint csak egyéniségüket, emberihez (igen) hasonló mivoltukat hangsúlyozza.
      A tigris mellett Pi támasza még a hit, amely a legszörnyűbb pillanatokban sem hagyja őt el. A hit, a vallás végig jelen van a könyvben, az iszlám, a hinduizmus és a kereszténység motívumai átszövik a történetet. "Egy banánszigeten úszva jött, a fény glóriájában, oly elbűvölően, mint Szűz Mária." - írja a szerző egy helyütt Narancsléről, az orángutánról.
    A Pi élete című könyv jóval több egy puszta túlélés történeténél. Megható elbeszélés arról, hogy milyen közeli kapcsolatba kerülhet egy ember és egy állat, és hogy a hit, legyen az hindu, muszlim, keresztény, vagy akár az önmagunkba vetett hit - mekkora erőt adhat az embernek a legnehezebb időkben is. Mindenkinek ajánlom, aki szereti az állatokat, és az elgondolkodtató, az élet értelmét firtató könyveket.

10-ből 9 a könyv.